A selyemhernyó-tenyésztés és a hernyóselyem feldolgozás Kinában több, mint 4500 éves múlttal rendelkezik. Évezredekig a kínai nép kiváltsága volt. Halálbüntetéssel sújtották azt, aki ki akarta csempészni a hernyóselyem titkát az országból. Végül i.e 200 körül kínai telepesek vitték Koreába, ahonnan később Japánba is átterjedt. Ezután már nem lehetett megállítani a terjedését.
Európába 551-ben indult meg a tenyésztés és gyorsan felvirágzott. A selyemszövés és festés hatalmas iparággá lett. Európa egész területén nem tudott elterjedni, mert csak ott alkalmazható, ahol az eperfák meg tudnak élni.
Magyarországra 1680 körül került Olaszországból, Passardi János Péter által. Főleg az ország déli részén terjedt el. Széchenyi István és Kossuth Lajos támogatta és népszerűsítette. Széchenyi "A selyemrül" címmel könyvet is írt róla. A XIX. század vége felé virágzott fel igazán, Bezerédj Pál miniszteri tanácsos munkássága következtében. Selyemiparunk az 1. világháború előtt a 3. helyen állt Európában, majd a háború után hanyatlásnak indult. A XX. század közepétől ismét fejődés következett, de a 60-as évek végétől, a szintetikus anyagok (műselyem) megjelenésével a hernyóselyem jelentősége egyre csökkent, majd végül teljesen megszűnt a tenyésztés.
1991-92 között Hódmezővásárhelyen az Állattenyésztési Főiskola próbálkozott a selyemhernyó-tenyésztés újbóli beindításával, de sajnos nem sikerült.
1992 óta foglalkozunk selyemhernyó-tenyésztéssel Hódmezővásárhelyen. Az állomány fenntartása érdekében minden évben nevelünk tenyészetet.
A selyemhernyó fejlődése 4 szakaszból áll:
-pete
-hernyó (lárva)
-báb
-lepke.
A petéket a lepkék rakják az előző évben. Megfelelő kezelés és tárolás után, tavasszal kell elővenni a szükséges mennyiséget, miután az eperfák hajtásain legalább 5-6 levél van. 1 gramm pete -> 1300-1600 darab selyemhernyó, de 10-12% veszteséggel kell számolni a betegségek miatt.
Egy évben akár 2-3 tenyészetet is lehet nevelni egymás után, feltéve, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű eperlevél rendelkezésre áll. A képeken 2007 második tenyészete látható.
A petéket papírból hajtogatott kis dobozba rakjuk.
A keltetéshez megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú környezet szükséges, különben a kelési arány alacsony lehet, a kelés elhúzódhat vagy sikertelen lehet. A hőmérsékletet és a páratartalmat fokozatosan, mapról-napra kell emelni egészen 22°C-ig és 80%-ig. A kelési időszak kb. 3 napig tart, ebből a 2. nap a legintenzívebb. A hernyók reggel kelnek, hosszuk 2-3 mm, tömegük 4-5 mg, szinük sötétszürke, testük szőrös, fejük fekete és fényes. Az egy nap kelt hernyókat célszerű külön nevelni, mert egyenletes tenyészet csak egykorú egyedekkel érhető el.
|
|
|
|
| 0. nap | 1. nap | 2. nap |
Az aznap kikelt selyemhernyókra az eperfa vékony csíkokra vágott, fiatal leveleit szórva azok rámásznak és enni kezdenek. A levélcsíkok segítségével a hernyókat átrakjuk egy másik dobozba, ahol az etetésük elkezdődik.
A selyemhernyó bőre nem növekszik együtt a testével, ezért fejlődése során ötször vedlik. Két vedlés közti időszakot életkornak nevezzük.
| Szakasz | Időpont | Méret | Vedlési idő | Etetés / nap |
|---|---|---|---|---|
| 1. életkor | 1. nap -> 2-3 mm | 8 | ||
| 1. vedlés | 5-6. nap | 24 óra | ||
| 2. életkor | 9. nap -> 1.5-2 cm | 6-8 | ||
| 2. vedlés | 10-11. nap | 24 óra | ||
| 3. életkor | 14. nap -> 3-4 cm | 8 | ||
| 3. vedlés | 15-16. nap | 24 óra | ||
| 4. életkor | 20. nap -> 5-6 cm | 8-10 | ||
| 4. vedlés | 20-22. nap | 48 óra | ||
| 5. életkor | 30. nap -> 7-9 cm | 8-10 | ||
|
5. vedlés a gubóban |
34-36. nap | 24 óra |
A selyemhernyó az eperfa levelével táplálkozik. Nálunk kb. 80 fából álló "ültetvény" biztosítja az elegendő levelet. A hernyók fejlődésük során egyre nagyobb étvágyúak lesznek, az utolsó két életkorban fogyasztják el a táplálékuk 80-85%-át.
1 gramm petéből kikelő hernyók életük során 35-40 kg levelet fogyasztanak el. Poros, szennyezett vagy esőtől nedves levelek nem alkalmasak takarmányozásra, tisztításuk, leszárításuk szükséges.
Kezdetben az egészen friss levelekkel kell etetni, azt is fel kell vágni keskeny csíkokra. Később, ahogy a hernyók fejlődnek, egyre idősebb leveleket kapnak egyre szélesebb csíkokra vágva. A 3. életkortól egészben, a 4. életkortól pedig már ágastól kapják a leveleket.
A vedlést követően 2-3 óra múlva kezdenek ismét enni. Ha már eleget ettek, mozdulatlanok maradnak, amíg meg nem emésztették a táplálékot.
|
|
| 11. nap | 17. nap |
|
| 25. nap |
|
| 31. nap |
A levélmaradványok és az ürülék miatt 3-5 naponta alomcserét kell végezni, az állományt át kell helyezni. Ahogy a hernyók fejlődnek, egyre nagyobb alapterületű papírdobozba, végül kiterített papírra kerülnek. 1 gramm petéből kikelt hernyók tenyészterülete a végső stádiumban 3.5-4 m².
A tenyésztés fából készült, 3 szintű állványon elhelyezett tálcákon folyik. A tálca fa keretre kifeszített műanyag hálóból áll, erre papírt terítünk.
A hernyó 32 nap alatt térfogatát 3000-szeresére, hosszát 30-szorosára, tömegét 1000 szeresére növeli, ezért nagyon fontos a helyes etetés.
A 32. napon a hernyók nem esznek tovább, hanem elkezdik keresni a helyet, ahol selyemgubót készíthetnek maguk köré és bebábozódhatnak.
A gubózáshoz űgynevezett "gubózórácsokat" használunk, melyek fából készült, kerítésszerű szerkezetek. Ezekkel körbekerítve és parcellákra osztva a tenyészetet a hernyók felmásznak a rácsokra és megkezdik a gubók szövését.
A hernyó a fejét 8-as alakban mozgatva a szövőszemölcsén át kibocsátott selyemszálból 2-3 nap alatt gubót sző maga körül, hogy védje magát a külső hatásoktól. 1 gubó kb. 1200-1400 méter selyemszálból áll.
|
| 32. nap |
|
| 33. nap |
|
| 36. nap |
|
| Leszerelt gubózórács |
A 38. napon a hernyó a gubóban bábbá alakul, hogy átváltozhasson lepkévé.
56. napon a lepkék kibújnak a gubókból. Átfúrják magukat a gubó falán.
|
|
| Lepkéztetésre kiválogatott gubók | A gubókból kibújt lepkék |
A lepke sárgásfehér színű, nagy potroha miatt repülni nem tud, 2-3 órával a kikelés után párosodik.
A következő napon a nőivarú lepkék 400-600 petét raknak.
|
|
| Párosodó lepkék | Petét rakó lepkék |
A lepkék a selyemszál feloldásához nedvet választanak ki, majd átfúrják magukat a gubó falán. Az ilyen gubókról a selyemszálat nem lehet legombolyítani, viszont vastag fonalat lehet belőle készíteni. A legombolyíthatóság érdekében meg kell akadályozni, hogy a hernyó lepkévé alakuljon, ezért még báb állapotban el kell pusztítani. Ez az úgynevezett "fojtás", ami meleg levegővel való szárítással oldható meg. A szárítási hőfok és időtartam befolyásolja a selyemszál minőségét. Szárítás után a gubók már tárolhatók a feldolgozásig.
1 darab friss gubó átlagos tömege 2.3 gramm, szárítás után 1 gramm.
|
| Válogatott selyemgubók |
A legombolyításhoz a gubókat főzni kell (a hőfok és időtartam itt is fontos), majd meg kell keresni a selyemszál végét. Erre vannak automata/félautomata gépsorok (sajnos nem Magyarországon).
Nekünk sikerült otthoni körülmények között néhány gubóról a teljes szálat legombolyítani.
A selyemhernyó-tenyésztés felszámolásáig működtek Magyarországon feldolgozó üzemek, pl.: Szekszárdon, Szentgotthárdon, Tolnai Selyemfonógyár.
Működtek országos szervezetek, pl.: Magyar Királyi Selyemtenyésztési Főfelügyelőség, Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérleti Részvénytársaság, Magyar Selyemipar Vállalat.
Sajnos az üzemek egy része azóta megszűnt, másik része átállt más alapanyagra.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható egy selyemhernyó kiállítás, melyhez mi biztosítottuk az "élő anyagot".
A kilátások eddig se voltak rózsásak, de az utóbbi években egyre kisebb az esélye, hogy meg tudjuk tartani a tenyészetet. Ugyanis a hódmezővásárhelyi önkormányzat az elmúlt 3-4 évben a nyár folyamán több alkalommal szúnyogírtást végez. Repülőgépről permetezik a várost. Hiába végezzük a tenyésztési folyamat minden szakaszát magánterületen, jön az önkormányzat és fentről belerondít. Az első alkalommal, mikor ez megtörtént, éppen a kertben voltam levelet szedni és felettem repült el (meglehetősen alacsonyan) a permetező repülőgép, amely jól láthatóan szórta az irtószert. Ilyedtemben beszaladtam a házba és becsuktam az ablakokat. Aznap csak alaposan megmosva adtunk levelet a hernyóknak, de hiába mert másnap reggel már nem akartak enni. Ez azt jelenti, hogy VÉGE, mert ha a hernyó a 3-4. hét környékén nem akar enni, akkor nagy baj van. Bementem a Polgármesteri hivatalba reklamálni, vittem magammal néhány hernyót egy kis dobozban. Az összesereglett emberek korábban nem láttak selyemhernyót és nem is tudtak róla semmit, de miután elmondtam a problémámat, hirtelen szakértővé, biológussá vagy vegyészmérnökké változtak. Elkezdtek egy nótát fújni, hogy ez a szer nem árt a hernyóknak, meg lebomlik és ilyenek. Végül azt is mondták, hogy a permetező repülőgép nem is járt felettünk.
Biztos igazuk van szerintem is, elvégre értenek hozzá és a felettem elszálló gépet meg csak álmodtam. Szerettem volna kártérítést kérni, de azt mondták nem fizetnek. Pereskedni meg nem akartam, úgyhogy feladtam. Annyit igértek, hogy értesítenek a szúnyogírtás előtt. Ezt be is tartották, kb. 1 héttel az írtás előtt levelet küldtek vagy telefonon felhívtak. Persze ezzel nem sokra megyünk, legfeljebb 1 héttel korábban tudjuk, hogy a hernyók el fognak pusztulni. Ezt el is mondtam a hölgynek, aki telefonon felhívott, majd ezt válaszolta: "Csukjam be őket!". Mondom, hogy értenek hozzá! Egyszer felajánlották, pár napig szedhetünk levelet a város határában levő eperfákról, mert ott biztos nem permeteznek. Éltünk is a lehetőséggel, de az ott szedett levéltől a hernyók azonnal elpusztultak. Később hallottuk, hogy ott is permeteztek csak nem repülőgépről, hanem gépkocsiról és nem szúnyog ellen, hanem szövőlepke ellen!
Tapasztalatunk szerint évről évre egyre sűrűbben írtják a szúnyogokat. 2010-ben nem is tudtunk tenyészetet nevelni nyáron, csak ősszel. De akkor már nagyon öregek voltak a levelek, kezdtek rozsdásodni. Ezért gyenge minőségű lett a tenyészet. Kicsik lettek a gubók, kevés lepke kelt ki és nagyon kevés petét raktak. Komoly veszélybe került a 2011-es állomány. 18 év után most először nagy esély van rá, hogy nem tudjuk folytatni.
EZÚTON SZERETNÉNK MEGKÖSZÖNNI A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATAL MINDEN KEDVES MUNKATÁRSÁNAK A FENTI HOZZÁÁLLÁST!
ENNEK ELLENÉRE:
Bízunk benne, hogy egyszer fel fog támadni ez a nagy múltú iparág. Ez a honlap azért készült el, hogy ne hagyjuk elveszni ezt a természetes és tiszta technológiát, amely magában foglalja a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az ipar egyes területeit. Minél több ember tud róla, annál nehezebben merül feledésbe. Talán néhány illetékes is elolvassa és lát benne fantáziát.
Palócz Béla
Utolsó módosítás: 2011.01.25
Elérhetőség: info@palocztech.hu
Minden jog fenntartva © 2011 PaloczTech
Ajánlott oldalak: